A régi park

Bánát legészakibb részén, a Tisza bal partján található a törökkanizsai park, azoknak a nemesi családoknak a kúriáival együtt, akik valaha itt éltek, s amelyek e táj természeti és építészeti örökségének páratlan egységét alkotják.

park-1A Szerb Köztársaság törvényhozójának rendelkezése (A környezetvédelemről szóló törvény) értelmében a park természeti értéket képvisel. Összterülete közel 10 hektár. A parkban található épületek kultúrális örökségként állami védelem alatt állnak. A Schulpe-Szerviczky kastély (a bíróság néhai épülete) 1952-ben került védelem alá a Tartományi Kultúrális és Műemlékvédelmi Intézet javaslatára. Artúr Maldegem gróf kastélya (ma a könyvtár épülete) 1910-ben épült, és 2001-ben került állami védelem alá a Szerb Köztársaság Kormányának határozatával.

A parkot létesítmény jelleggel tervezték, ezért azt Szerviczky Márk kastélyának kiépítésével (1793-1804) párhuzamosan hozták létre. A park a Tallián és Feilitzsch család kastélyának XIX. század folyamán, és a Maldegem család kastélyának XX. század elején történő kiépítésének folytatásával tovább bővült és érte el mai nagyságát.

park-2Kevés olyan település történelmében találkozhatunk oly sok nemesi családdal, mint Törökkanizsa múltjában. A park képének kialakításában a legnagyobb érdem Tallián Emilt (1859. 02. 20.–1911. 12. 4.) illeti meg. Nagy kalandorként, világutazóként és ügyes vadászként a világ számos vidékéről egzotikus növényekkel tért haza, melyeket elültetett a parkban és maga gondozta őket. Szólnunk kell Vizeki Patyanszky Katalinról is, aki a Szerviczky-kastélyban élt s annak külső és belső berendezésén munkálkodott.

Katalin neves kertészeket alkalmazott, akik arra törekedtek, hogy a bécsi udvar példáját követve alakítsák ki a parkot. Az eklektikus illetve vegyes stílusban, a tájépítészeti (angol) és geometriai (francia) stíluselemek váltakozásával kialakított park Törökkanizsa legnagyobb zöld területe. Az I. Karađorđević Péter király utca – melynek egy részén tilos a közúti közlekedés, így a területet sétányként használják- a park északkeleti részénél végződik. A park nyugati oldala a Tisza partján terül el, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik.

park-3A lakott település mentén végig, a Tisza mellett húzódik a kiépített partszakasz, amely sétányként is szolgál. Ezzel egy egységes zöld komplexum jött létre, amelyben a helyiek és a turisták is szívesen gyönyörködnek.
A park enyhén dombos talajon létesült, viszonylag kis szintbeli eltérésekkel. A domborzat felszínének kialakulását nagyban befolyásolta a Tisza folyó: mozgásával alluviális sík folyóterasz és más, a folyóvíz által kialakított domborzati alakok jöttek létre.

Törökkanizsa a mérsékelt égövben található, kifejezettebb kontinentális jellemzőkkel. Azon a területen, ahol a régi park található, a talajfajták közül a feketeföld található meg leginkább. A park értéke a fa- és növényfajták sokszínűségében rejlik. Az őshonos és telepített fafajták mellett egzotikusokat is találhatunk. A dendroflórát fasorok, magányosan álló és szabadon elhelyezkedő fák képezik.

A park dendroflórájának 2008-ban végzett elemzése alkalmával 1.137, a fák csoportjába tartozó növényt jegyeztek fel. A parkban zömmel lomblevelű fákat találunk, amelyek 46 genotípusba sorolhatók, 899 példánnyal, a tűlevelűekkel szemben, amelyek 10 genotípust képviselnek, 238 példánnyal. Bokorszerű formák szinte nincsenek is, ha nem vesszük tekintetbe a Tiszát és a bozótot – amely már régen túlnőtt a bokorszerű formákon.

A Tisza partján végig hársfák sorakoznak (1. kép). Tallián Emil Olaszországból hozta és ültette el azokat a part mentén, két sorban. Az új sétány kiépítésével a parthoz közelebb álló fasor megsemmisült, a másik fasor folyamatossága pedig a feltöltés következtében szakadt meg. A mai, egyoldalon húzódó fasort, így „foghíjasan” is magas osztályzattal lehet minősíteni életképesség és dekoráció tekintetében – amely a park kiemelkedő értékét képviseli.

1. kép: Hársfa-sor

1. kép: Hársfa-sor

– Az egyoldalon húzódó japánakác-fasor Sophora japaonica L. – amely a közlekedési főútvonal mellett, tehát a mai Dušan cár utca nyugati oldalán húzódik. A fák koruk miatt nincsenek a legjobb állapotban, ám a fasor nagyon jelentős a park növényvilága tekintetében.
– Vonalszerűen elültetett tiszafák – Taxus baccata L. (2. kép)- amelyek Szerviczky Márk néhai kastélyának hátsó oldalánál találhatók. Az egyes példányok elődleges funkciója nem fasor kialakítása volt. A tiszafa nem e célt szolgálta: díszítő elemként használták. A nem megfelelő gondozás következtében egyes példányok igazi fává növekedtek, de ilyen alakjukban is mély benyomást tesznek a park minden látogatójára.

2. kép: Tiszafa-sor – Taxus baccata

2. kép: Tiszafa-sor – Taxus baccata

Új fasorok: kitűnik a vadgesztenye-sor-Aesculus hippocastanum és a hárs –Tilia, juharfa -Acer pseudoplatanus, juharlevelű platán és más fákból álló vegyes fasor
-egyoldali vadgesztenye-fasor – Aesculus hippocastanum (3. kép) amely a fő sétány nyugati oldalán található, tehát a Dušan cár utcában, kifejezetten dekoratív a tavaszi virágzás idején. A virágok fehér színűek, amelyek egyenes bugákban nyílnak.

3.kép: Vadgesztenye-fasor Aesculus hippocastanum

3.kép: Vadgesztenye-fasor Aesculus hippocastanum

– a hárs –Tilia, juharfa-Acer pseudoplatanus, juharlevelű platán és más fákból álló vegyes fasor (4. kép) a könyvtár épülete és a fő sétány között húzódik, párhuzamosan a Dušan cár utcával.

4. kép: Vegyes fasor a könyvtár előtt

4. kép: Vegyes fasor a könyvtár előtt

A parkban sok impozáns, öreg, magányos fát találhatunk, amelyek közül kiemelkednek az alábbiak:
-a kocsányos tölgy-Quercus robur- több példánya, amely a park több részén megtalálható. A kocsányos tölgy az őshonos fajták közé tartozik, s emiatt a polgárok körében nagy tiszteletben álló növény.
-cserfa- Quercus cerris (5. kép) amelynek csak egyetlen példánya található a park központi részében

5.kép: Az egyetlen cserfa

5.kép: Az egyetlen cserfa

– törökmogyoró – Colyrus colurna (6. kép) amely a néhai Park szálloda épületétől délre található. A parkban lévő egyetlen példányként, elragadó habitusával a park kiemelkedő értékét képviseli

6. kép: Törökmogyoró - Colyrus colurna

6. kép: Törökmogyoró – Colyrus colurna

-ginkó – Ginkgo biloba. A parkban csak három példány található belőle. Egyivarú fajtáról van szó. Szerbiában nagyon ritkák az ilyen korú példányok. A ginkó ültetését az újabb időszakhoz kötik, amikor tökéletesedett szaporításának technikája. A 7. képen látható fa a park központi részében található.

7. kép: ginkó – Ginkgo biloba

7. kép: ginkó – Ginkgo biloba

-görög fenyő – Abies cephalonica (8. kép) amely Szerviczky Márk kúriája előtt található, a park központi részében. Terebélyessége és nagysága miatt a park felbecsülhetetlen értéke. E tűlevelű kimondottan jól viseli az itteni éghajlati viszonyokat, amelyről nagysága és dekoratív jellege tanúskodik.

8. kép: Görög fenyő - Abies cephalonica

8. kép: Görög fenyő – Abies cephalonica

-alföldi kőris –Fraxinus angustifolia, amely a Feilitzsch kastélytól délre található,
-virgíniai boróka –Juniperus virginiana, amely a néhai Park szállótól délre található
-oszlopos kocsányos tölgy –Quercus robur L. Fastigiata, amely a néhai Park szálló épületétől északra eső sétány mellett található.
A parkban sok később ültetett, tetszetős fát találunk, amelyek közül különösen figyelmet érdemelnek az alábbiak:
-pirosvirágú vadgesztenye- Aesculus carnea Hayne (9. kép), két pédánnyal, amely közül az egyik árnyékban található és kiszáradt, míg a másik a sétány mentén található, a park déli részén. E fajtával ritkábban találkozhatunk a parkokban.

9. kép: pirosvirágú vadgesztenye- Aesculus carnea Hayne

9. kép: pirosvirágú vadgesztenye – Aesculus carnea Hayne

-kocsánytalan tölgy-Quercus petraea Liebl., egyetlen példánnyal a parkban
-júdásfa – Cercis siliquastrum – jellegzetessége, hogy tavasszal, lombosodás előtt virágzik.Virága rózsaszínű.
-szivarfa – Catalpa bignonioides, fehér virágaival és nagy, világosszöld leveleivel igen tetszetős,
– császárfa- Paulownia tomentosa, nevét Pavlovna orosz hercegnőről kapta. Trombitaszerű, kék virága van. Kora tavasszal, lomobosodás előtt virágzik.

Az öregebb, megőrzött facsoportok közül jelen van a három kocsányos tölgyből-Quercus robur- álló csoport, a könyvtártól délre. A 10. képen a park legszebb és legmutatósabb fáját láthatjuk, amely Törökkanizsa parkjának jelképe.

10. kép: Kocsányos tölgy-Quercus robur

10. kép: Kocsányos tölgy-Quercus robur

A fiatalabb facsoportok közül kitűnnek: a csörgőfa – Koelreuteria paniculata – és a mezei szil –Ulmus carpinifolia- képviselőinek csoportjai.
-a csörgőfa Koelreuteria paniculata (11. kép) a park északnyugati részén, a sétány mentén található. Legszebb a tavaszi virágzás idején.Virágai sárga színben pompáznak.

11. kép: - csörgőfa Koelreuteria paniculata

11. kép: – csörgőfa Koelreuteria paniculata

-mezei szil – Ulmus carpinifolia (12. kép) nagyon elterjedt fajtaként találkozhatunk vele a parkban. Nem tervszerűen ültették, hanem természetes úton szaporodott el a nem megfelelő gondozás következtében – ám még e formájában is növeli parkunk értékét és szépségét.

12. kép: - mezei szil - Ulmus carpinifolia

12. kép: – mezei szil – Ulmus carpinifolia

A régi park értéke eredetiségében, látványosságában, korában és megőrzöttségében rejlik. Emellett jelentős környezeti, esztétikai, kultúrális-történelmi, oktatói-nevelői és tudományos-kutatói szereppel is rendelkezik.
Törökkanizsa számára a park felbecsülhetetlen értéket jelent. Nagyságát tekintve felveheti a versenyt a nagyvárosokéval. A park lehetőséget rejt az idegenforgalom fejlesztését célzó lehetőségek tekintetében is. Igen ritkán találkozhatunk olyan parkokkal, melynek egyik része mintegy 500 méter hosszúságban a folyópart mellett húzódik. A park a lakott településhez viszonyított helyzetét tekintve a központban, a település lakott körzetében található. Ugyancsak ritka jellegzetesség, hogy egy területen ilyen sok kultúrális-történelmi látnivaló épült be a zöld oázisba. Emellett számos más ok is van, amely miatt értékelnünk, őríznünk, ápolnunk kell a törökkanizsai parkot.

Dušan Gajin okleveles agrár-kertészmérnök